A könyvtár nélküli kolostor olyan, mint a fegyver nélküli vár
Hétfő - péntek: 9-16
Hétvégén: zárva
A piarista rend alapításától fogva nyitott volt a változó világra és kereste azokat az eszközöket, amivel a gyermekek nemcsak jobb emberek, hanem jobban felkészültek is lehettek, mint kortársaik. Ezen módszerekkel megismerhették az őket körülvevő világot, megfelelő tudásra tehettek szert, amivel eligazodhattak Isten teremtett világában. Ehhez jól felkészült, széles ismeretekkel rendelkező, az új módszerekre nyitott, bátor tanárokra volt szükség.
E napon, november 26-án született Babits Mihály, a 20. századi költészetünk egyik legnagyobb alakja. Személyes tépelődései, istenkeresése, a hit mély megélésének lehetőségeit kutató versei jól ismertek. S hogy mi köze volt a piaristákhoz, az alábbiakban erre hívjuk fel a figyelmet.
1925-ben megjelent Sziget és tenger című kötetének nyitó írásában így vallott vallásáról: „Én katholikus vagyok; azaz hiszek a nemzeteken felülálló, egész világnak szóló katholikus igazságban! Másszóval: hiszek igazságban, mely túl van a politikán, életünk helyi és pillanatnyi szükségletein: az én egyházam nem nemzeti egyház! Nem vagyok puritán: az én üdvösségemnek nem elégséges az, ami szükséges: ami itt és most szükséges” (Örökkék ég a felhők felett). E soroknál is beszédesebbek, jelentékenyebbek azok a versei, melyek a lélek mélységeiben kutató ember hitélményét rögzítik, utalhatunk itt a Húsvét előtt, a Fortissimo, a Balázsolás vagy a Jónás imája című művekre.
Babits Mihály a pécsi Ciszterci Gimnáziumban tanult 1893 és 1901 között. Édesapja is itt végzett, a család szellemiségét meghatározta a ciszterci neveltetésük. 1930-ban jelent meg Dante Isteni színjátékának fordítása a tollából, melyet „Sík Sándornak meleg kézszorítással” dedikált. 1933-ban középkori himnuszok sorát ültette át magyar nyelvre az Amor sanctus című kötetben, melyre ezt írta „Schütz Antalnak tisztelete és szeretet jeléül küldi Babits Mihály.” Ezek a kötetek nemcsak az európai irodalom történetébe nyújtottak bepillantást, de egyszersmind a középkori ember hitét is megjelenítették a 20. századi emberek számára.
A két piarista atyához fűződő aktív kapcsolatát jól mutatja a 30-as években, hogy más köteteket is dedikált nekik. Síknak az Élet és irodalom (1930) című munkáját, Schütznek pedig a Versenyt az esztendőkkel (1933) című kötetét ajánlotta. A Vigilia című folyóirat Schütz bábáskodása mellett indult útjára 1935-ben, ebben a kezdetektől jelentek meg Sík Sándor írásai. Az első számban Babits is közölt egy verset, Intelem vezeklésre címmel.
1938-ban készítette el Babits a Jónás könyve parafrázisát, saját élethelyzetére, szerepére adaptált változatát. A Nyugat gondozásában 100 számozott példányban megjelent kötet közül az egyiket Sík Sándornak dedikálta.
Babits Mihály feleségével még 1924-ben vásárolt Esztergomban egy nyaralót, ahol az idők során egyre több időt töltöttek. A hozzájuk látogató költőket, írókat, művészeket megkérték arra, hogy rajzszénnel írják alá a ház falát, majd a megőrzésre szánt szignókat felesége, Török Sophie freskófestékkel konzerválta. Az autogramfal ma is megtekinthető a Esztergomban. A fal Sík Sándor aláírását is rejti.
Jó böngészést!
