A könyvtár nélküli kolostor olyan, mint a fegyver nélküli vár
Hétfő - péntek: 9-16
Hétvégén: zárva
A piarista rend alapításától fogva nyitott volt a változó világra és kereste azokat az eszközöket, amivel a gyermekek nemcsak jobb emberek, hanem jobban felkészültek is lehettek, mint kortársaik. Ezen módszerekkel megismerhették az őket körülvevő világot, megfelelő tudásra tehettek szert, amivel eligazodhattak Isten teremtett világában. Ehhez jól felkészült, széles ismeretekkel rendelkező, az új módszerekre nyitott, bátor tanárokra volt szükség.
Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó éveiben, 1894 és 1916 között piarista kispapok népesítették be a kolozsvári Farkas utca 4. számú házát, közvetlenül a szintén piaristák vezette főgimnázium mellett. Ott működött ugyanis a rend hittudományi és tanárképző intézete, a Kalazantinum. Igazgatója, Russel Károly két évtizeden át folyamatosan följegyezte az intézet mindenapjait, valamint Kolozsvár egyházi, tudományos, kulturális és politikai életének jelentősebb eseményeit. Krónikáját Fekete Endre, a rend tanügyi biztosa a Kalazantinum alapításának elbeszélésével, Hám Antal pedig az 1915/1916. évi események följegyzésével egészítette ki. A háromkötetes kéziratot, a békebeli Kolozsvár történetének sokszínű tükrét és egyedülálló forrását, Sas Péter művelődéstörténész rendezte sajtó alá.
„A Felség jókedvűen mosolygott, s midőn az igazgató látogatókönyv hiányában házunk történetének könyvével lépett eléje még egy kegyért esedezvén, Őfelsége a kérés elé vágván kérdezé: Beírjam a nevemet? S erre házunk történetének hetedik lapjára egyszerű könyvtári asztalunkon, közönséges széken ülve, közönséges tollal írta be felséges nevét: Ferencz József."
A Magyarország piarista múljátból című sorozatról
A piarista rend múltját bemutató, tudományos alaposságú dolgozatok 1948 előtt többnyire a rendi iskolák értesítőiben, illetve a „Palaestra Calasanctiana" könyvsorozatban kaptak helyet. Utóbbi nem csak rendtörténeti dolgozatokat, hanem a piaristák legkülönbözőbb tudományágakban megírt doktori értekezéseit közölte. Kinyomtatásuk a doktori fokozat megszerzésének egyik föltétele volt. Ma ilyen föltétel nincsen, viszont sokakat érdekel a piarista rend múltja, amelynek például diákként maguk is részesei voltak. Ezért szükségesnek látszott, hogy nyomtatásban is közzé tegyük a jól sikerült disszertációkat, szakdolgozatokat, illetve a szerencsére létező rendtörténeti kutatások ilyen formában elkészült eredményeit, amelynek első két kötete 2007 őszén jelent meg.
