A piarista rend alapításától fogva nyitott volt a változó világra és kereste azokat az eszközöket, amivel a gyermekek nemcsak jobb emberek, hanem jobban felkészültek is lehettek, mint kortársaik. Ezen módszerekkel megismerhették az őket körülvevő világot, megfelelő tudásra tehettek szert, amivel eligazodhattak Isten teremtett világában. Ehhez jól felkészült, széles ismeretekkel rendelkező, az új módszerekre nyitott, bátor tanárokra volt szükség.
Budapest ; Róma : Gondolat ; MTA-PPKE 'Lendület' Egyháztörténeti Kutatócsoport,2016
1848. március 15-e a korabeli sajtó tükrében
Az 1848. márciusi események egyik sarkpontja a Landerer és Heckenast nyomdában a Nemzeti dal és a 12 pont kinyomtatása. A reformkor elejétől kezdve megfigyelhető a folyamat, hogy az egyes politikai irányzatok saját folyóiratot szereztek meg maguknak, hogy így juttassák el minél szélesebb közvélemény felé nézeteiket. Jellemző adat, hogy míg 1847-ben 65 lap jelent meg, 1848–1849-ben e szám 152-re emelkedett. Az alábbiakban a két legjelentősebb lap, a Pesti Hírlap és a Budapesti Híradó március 15-i híreit eseményeit gyűjtöttük össze.
A Pesti Hírlap (szerk. Csengery Antal) volt hagyományosan a liberális elvek szószólója, 1848/1849 folyamán a centrum felé tolódott, többször jelentek meg radikálisok elleni állásfoglalások. A kormányhoz közel állt, rendeletek, hivatalos közleményeket gyakran jelentettek meg benne. A március 16-i számban a Fővárosi újdonságok cím alatt beszámoltak az eseményekről: „Márt. 15-én reggeli edfél órakor az ifjuság az egyetem’ három szakjabeli kortársaival egyesült, kikhez még sámos, minden koru’ s rangu férfiak is csatlakoztak, ’s Landerer’ és Heckenast’ nyomdája előtt megállván, követelték a’ petitió 12 pontjának, ugy Petőfi Sándor’ egyik költeményének rögtöni kinyomtatását.” A március 17-i számban közölték a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Március 17-től, a sajtószabadság napjától új sorszámozást is kezdett, májustól napilapként jelent meg.
A Budapesti Híradó (szerk. Vida Károly) konzervatív lapok közé tartozott, védte a monarchizmust, bírálta a kormányt és a radikálisokat, a szeptemberi fordulat után pedig nyíltan szembeszállt a szabadságharccal, ezért a Honvédelmi bizottmány betiltotta.