A piarista oktatás elindulása új szemléletet hozott a természettudományos oktatás rendszerébe a 17-18. században. Kalazanci Szent József fontosnak tartotta az olvasás és írás mellett a matematika oktatását is, mint a diákoknak kenyeret adó, praktikus tudományt. Ebben a szellemben tanítottak Kalazancius későbbi követői is, akik közül a firenzei piaristák szoros kapcsolatba kerültek Galileo Galileivel is, egyfajta titkári feladatokat is vállalva a tudós mellett. Galilei gyakorlati megfigyeléseken alapuló tudományos elvei pedig átkerültek a piarista oktatás elemei közé.
Földrajzi útleírás Bajtay Antal püspök könyvespolcáról
A 18. századi piarista hagyatékokban is nagy számban találunk földrajztudományi munkákat, könyvsorozatokat. Nemcsak a tanításhoz szükséges tudományos háttér indokolta ezek beszerzését, de a 18. században is nagy érdeklődés élt a távoli vidékek kultúrája és az útleírások iránt. A korszak geográfiai kötetei a földrajztudomány felfedezései mellet a különlegességek iránti igényt is igyekeztek kielégíteni. A kötetek többsége gazdag metszetes illusztrációkkal és térképekkel tette szemléletessé a leírtakat.
Ezeknek a köteteknek sorába illeszkedik a most bemutatásra kerülő 25 kötetes földrajzi munka, ami Bajtay Antal piarista szerzetes, erdélyi püspök magánkönyvtárában kapott helyet.
Thomas Salmon (1679-1767) angol történelmi és földrajzi író hatalmas munkája olasz fordításban vásárolta meg Bajtay Antal. Az 1738-1766 között Velencében megjelent sorozat címe: Lo stato presente di tutti i paesi, e popoli del mondo naturale, politico, e morale...
A kötetek az akkori világ egészét igyekeznek bemutatni gazdag térkép és metszetanyaggal. A szerző habár valóban tett világkörüli utat 1739-40 között Georg Anson hajóján, könyveit a korábbi auktorok írásainak idézésével szerkeszti (Szent Ágostonra, Conrad Gessnerre vagy Athanasius Kircherre hivatkozik). Tizenegyedik kötetében, többek között Svájcot mutatja be. A svájci hegyekben fellelhető kígyók bemutatásánál sárkányokról és baziliszkuszokról is értekezik.
Kilencedik kötete többek között Magyarországot is tárgyalja. Egy magyar viseletet viselő férfi a kötet metszetes díszcímlapján is megjelenik. Mint minden ország esetében, Magyarország leírása is egy az országot részletesen ábrázoló térképpel kezdődik, amit az amszterdami Isaac Tirion metszett. Az ország leírásához egyetlen metszetes illusztráció tartozik, ami Orsova erődítményeit ábrázolja. A katonai képen Orsova városa csak sematikusan jelenik meg, a város fölött azonban harcoló magyar és török csapatok teszik mozgalmassá a metszetet. A Konstein hadmérnök tervei alapján készült metszet fő témája az Orsova előtti szigeten felépített Óorsova vára. Mind a régi Orsova, mind a vár és az egész sziget ma már a Vaskapu erőmű által több méterrel megemelt Duna vízszintje alatt van. Az egykori sziget a 20. század elején Ada Kaleh sziget néven Törökországhoz tartozott, és ez a sziget ihlette Jókai Mórt az Aranyember c. regényben szereplő Senki Szigete leírásában.
