Már hosszú ideje hangoztatom egy-egy témával kapcsolatban: „ez vagy az, nem jöhetett volna létre, ha Ő nincs!” Most a papi életrajok összeállítása kapcsán gondoltam igazán bele kire is kell gondolni, amikor a kijelentést teszem: először is a GONDVISELŐ ISTENRE. Elsősorban Neki kell hálát adnunk, hogy több mint 50 év távlatából értékelni tudjuk azt a „burkot”, ami Kecskeméten 1963 – 1967 között körül vett. Bekerültünk a Piaristák nagy családjába. A „vidéki” gimnáziumba az ország sok helyéről érkeztünk, ahová a Gondviselés vezérelt bennünket, ahol igazi közösséggé váltunk és azóta is rendszeresen találkozunk. Kecskeméten megünnepelhettük iskolánk alapításának 250. évfordulóját (1964-ben) majd felnőtt fejjel, az ötven éves „veni sancte” ünnepség után 2014-ben a 300. évfordulót.
Másodsorban köszönjük tanárainknak, hogy piarista szellemben „szépre, jóra” tanítottak bennünket. Példaadó életükkel, munkájukkal megalapozták további életünket. Úgy érzem, hogy a Gondviselő Isten szeretetének közvetítőiként jól működtek. Nagyon keveset tudtunk és tudunk, a Kecskeméten az 50-es 60-as évek eseményeiről, politikai háttérről. Amikor még éltek tanáraink, gondolni sem mertünk arra, hogy „elmeséltessük velük”, hogy mi minden történt, ők hogyan éltek, mennyi kellemetlenségen mentek át, milyen megpróbáltatásokat kellett kiállniuk a piarista rendbe lépésük óta. A feldolgozott anyag, jelentős része a tanár urak halálát követő, rájuk visszaemlékező, rendtársuk, Benkő Andor tanár úr, Piarista életrajzok (1883 - 1988) cd. alapján készült. Nagy szeretettel ajánljuk, figyelmesen olvassátok végig és emlékezzetek vissza a jelzett időkre. Mi semmit sem vettünk észre, Tanáraink, Nevelőink nagyon jól titkolták gondjaikat. (Nem véletlenül írtam nagy „T” és nagy „N” betűvel nevüket).
