A piarista rend alapításától fogva nyitott volt a változó világra és kereste azokat az eszközöket, amivel a gyermekek nemcsak jobb emberek, hanem jobban felkészültek is lehettek, mint kortársaik. Ezen módszerekkel megismerhették az őket körülvevő világot, megfelelő tudásra tehettek szert, amivel eligazodhattak Isten teremtett világában. Ehhez jól felkészült, széles ismeretekkel rendelkező, az új módszerekre nyitott, bátor tanárokra volt szükség.
Azon alkalomból, hogy Szeged város múltjához méltó lelkesedéssel és áldozatkészséggel az árvízokozta rekonstrukczió betetőzéseül a tudományoknak a korhoz illő csanokot emelni elhatározta, érlelődött meg bennem a szándék intézetünk múltját, szórványos emlékeinkből visszaidézni s zivataros múltú városunk legmostohább viszonyai között kebelébe fogadott kegyesrend atyáinak működéséről a feledékenység fátyolát föllebbenteni.
[...]
A rövid idő, mely e mű megírására rendelkezésemre állott, valamint e téren való járatlanságokm, talán némileg menteni fogja a nem elég tömör kidolgozást, melynél fő tekintettel a történeti hűségre törekedtem, azon meggyőződésben levén, hogy a múltak eseményeinek pártatlan elbeszélése szolgálhat egyedül igaz tanulságul a jelenre, okulásul a jövőre.