Egy elkószált kötet Teleki Sámuel utazásából
Teleki Sámuel kötet
Spontone, Ciro (ca. 1552-ca. 1610)
Giorgio Basta tábornok titkáraként járt Erdélyben
Bajtay kötete
Cím | Szerző | Oldalszám | Kieg.adatok | Megjegyzés | Tárgyszavak |
---|---|---|---|---|---|
Háborús téma és írói felelősség | Cseres Tibor | p. 13-35. | |||
Írói létezés-technika | Csurka István | p. 36-54. | |||
Történelmi regények - a jelenről | Fekete Gyula | p. 55-79. | |||
A folyamatosság zökkenői | Fodor András | p. 80-101. | |||
A regényírói világkép kialakításának nehézségeiről | Gáll István | p. 102-115. | |||
A "közügyekben érdekelt" költészetről | Garai Gábor | p. 116-133. | |||
Hol vannak és merre tartanak a fiatal drámaírók? | Hernádi Gyula | p. 134-148. | |||
Magyar dráma - "csak tréfa"? | Hubay Miklós | p. 149-167. | |||
Válság - de merre? | Illyés Gyula | p. 168-188. | |||
Kié a film? | Jancsó Miklós | p. 189-207. | |||
A világlíra jelenlétének néhány következménye | Kálnoky László | p. 208-223. | |||
Regényírás - szolgálati szabályzat nélkül? | Kardos G. György | p. 224-250. | |||
Helyünk a világ irodalmi tudatában | Karinthy Ferenc | p. 251-267. | |||
Prózaíró és nyelv | Kolozsvári Grandpierre Emil | p. 268-289. | |||
A hagyomány szerepe a fiatal magyar lírában | Kormos István | p. 290-303. | |||
Versforma és költői szabadság | Lator László | p. 304-320. | |||
A költői kép sorsa | Nemes Nagy Ágnes | p. 321-344. | |||
Magyar író, magyar film - a hetvenes években | Nemeskürty István | p. 345-363. | |||
A hetvenes évek történelmi drámái | Páskándi Géza | p. 364-380. | |||
A lírai hős leszerel? | Petri György | p. 381-409. | |||
A költői jelenlét | Pilinszky János | p. 410-430. | |||
Minden műfaj halandó | Somlyó György | p. 431-451. | |||
Nemzedéki közérzet és feladat | Szakonyi Károly | p. 452-468. | |||
Hagyomány és világirodalom ösztönző szerepe | Szász Imre | p. 469-480. | |||
Költő és szerep | Tandori Dezső | p. 481-510. | |||
Költői szabadság, függetlenség, szuverenitás - alázat | Vas István | p. 511-531. | |||
Az értelmetlen vers értelme | Weöres Sándor | p. 532-548. |