Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Virtuális túra

Virtuális látogatás könyvtárunkban a 3d.orszagjaro.hu segítségével

Könyvtári katalógus

Használati útmutató

Központi Könyvtár katalógusa

Piarista könyvtárak katalógusa

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

Biblia Parisiensis (XIII. század közepe)

Könyvtárunk egyik féltett kincse, legrégibb kéziratos kódexünk az ún Biblia Parisiensis. A kötet a XIII. század közepén készült párizsi kódexmásoló műhelyben. Íróanyaga nagyon finom vékony pergamen (velum). A szöveget ún. littera parisiensis írással valószínűleg egy személy írta. A kódex elején megcsonkult, a hiányzó két levelet (Szt. Jeromos bevezetése a Vulgata szövegéhez) a 19. század elején, az újra kötéssel egy időben pótolták, és littera parisisensist utánzó írással kiegészítették.

2023. 01. 14. – 22:09

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2015.04.07. 11:52:03
Forrás: Borító
Odament az Örökkévaló sorban minden nemzethez, és felajánlotta nekik a Tórát, de egyik sem akarta elfogadni. Végül odament Izrael fiaihoz. És ők anélkül, hogy megkérdezték volna, mi áll a Tórában, nyomban azt válaszolták: Mindent, amit szólt az Örökkévaló, megteszünk és meghallgatunk. [ ] Úgy vélem, Izrael válasza az ószövetségi lelkiség rövid foglalata. Izrael még nem tudja, miről szól a Tóra, még nem érti, sőt még csak nem is hallotta szavát, mégis előre kijelenti, hogy megcselekszi. Bár az elbeszélés nem állítja, hogy Izrael erkölcseiben jobb lenne szomszédainál, egyetlen vonatkozásban alapvetően különbözik tőlük: bízik Istenben. Amit Ő felajánl, csak jó lehet. Kételyek nélkül rá lehet hagyatkozni. Az ilyen cselekedet teológiai szempontból nem méltányos fizetség, hanem az előzetes hit tanúsága. Istennek minden néppel célja van. Törvényét azonban, azaz társadalmi rendjét csak ott valósíthatja meg, új közösségét csak ott alapíthatja meg, ahol az emberek készek megcselekedni akaratát. Ha lelkiségen minden fogalmi megkülönböztetést megelőzően azt értjük, hogy az ember kész átadni magát Istennek és az Ő ügyének , akkor e paradoxont, hogy a Tóra megcselekvése megelőzi annak meghallását, az ószövetségi lelkiség foglalatának nevezhetjük.