Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

Biblia Parisiensis (XIII. század közepe)

Könyvtárunk egyik féltett kincse, legrégibb kéziratos kódexünk az ún Biblia Parisiensis. A kötet a XIII. század közepén készült párizsi kódexmásoló műhelyben. Íróanyaga nagyon finom vékony pergamen (velum). A szöveget ún. littera parisiensis írással valószínűleg egy személy írta. A kódex elején megcsonkult, a hiányzó két levelet (Szt. Jeromos bevezetése a Vulgata szövegéhez) a 19. század elején, az újra kötéssel egy időben pótolták, és littera parisisensist utánzó írással kiegészítették.

2023. 01. 14. – 22:09

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2024.08.07. 10:43:46
Forrás: Fülszöveg
Ez a kötet a hazai művészettörténet egyik alig ismert területével foglalkozik. A kutatás idő- és térbeli határait a magyarországi görögkatolikusságon belül a magyar identitású közösségek fejlődésének keretei adták meg: utóbbiak önszerveződésének jelei a 18. század végén váltak érzékelhetővé, aminek meghatározó, bár inkább szimbolikus eseménye volt az első magyar liturgiafordítás megszületése, míg a kutatás időbeli határát 1972, a 20. századi magyar görögkatolikusság egyik meghatározó személyisége, Dudás Miklós hajdúdorogi megyéspüspök halálának éve jelenti. A földrajzi keretet a történeti Magyarország északkeleti részén tizenhárom vármegyére kiterjedő Munkácsi Egyházmegye területe adja, amelyből a 19. században több új egyházmegye született meg. A 20. századi kutatások alapvetően a Trianon utáni Magyarország görögkatolikusságának egyházkormányzati egységeire, az 1912-ben felállított Hajdúdorogi Egyházmegyére, majd az 1924-ben az Eperjesi és a Munkácsi Egyházmegye hazánkban maradt parókiáiból létrejött Miskolci Apostoli Exarchátus területére korlátozódnak. A fotókkal gazdagon illusztrált kötet célja, hogy ne csupán a szakmai, hanem a hely- és a művelődéstörténet, vagy akár csak a szépség iránt érdeklődő és elkötelezett olvasó is felfedezze, megismerje ezt a leginkább kistelepülések templomaiban rejtőzködő, gyakran veszélyeztetett emlékanyagot.