Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2013. 12. 11. 17:35:43
Forrás: Kiadói ajánlás
A Magyarországon fellelhető reneszánsz művészeti alkotások legújabb és legteljesebb összefoglalása, a korszak nagytudású szakértőjének munkája. Amit ma francia eredetű szóval reneszánsznak nevezünk, annak idején nem hívták így, az ókori mintákat követő művekre az all'antica (antik módra készült) fordulatot alkalmazták. Az első ilyen emlékek Magyarországon jól datálhatók, és hovatartozásuk sem kérdéses: Mátyás király művészetpártolásának antikizáló fele az itáliai reneszánsz legjavához tartozik. A 16. század első harmada sem okoz gondot, az olasz import mellett ekkor tűntek fel az északi reneszánsz elemei. A 16. század második fele, de főképp a 17. század problematikus: meddig tartott a késő reneszánsz, miket sorolunk oda? A datálás és a stiláris besorolás szempontjainak bemutatása mellett a kötet felrajzolja a műalkotások szellemi hátterét adó politikai és intellektuális erőtereket. Forrásszövegek segítségével idézi meg az elpusztult emlékeket, de helyet kaptak benne a frissen előbukkant, fontos darabok (régészeti leletek) és a kutatás legújabb eredményei is.

2014.01.16. 14:15:11
Forrás: Kiadói ajánlás
A Magyarországon fellelhető reneszánsz művészeti alkotások legújabb és legteljesebb összefoglalása, a korszak nagytudású szakértőjének munkája. Amit ma francia eredetű szóval reneszánsznak nevezünk, annak idején nem hívták így, az ókori mintákat követő művekre az all'antica (antik módra készült) fordulatot alkalmazták. Az első ilyen emlékek Magyarországon jól datálhatók, és hovatartozásuk sem kérdéses: Mátyás király művészetpártolásának antikizáló fele az itáliai reneszánsz legjavához tartozik. A 16. század első harmada sem okoz gondot, az olasz import mellett ekkor tűntek fel az északi reneszánsz elemei. A 16. század második fele, de főképp a 17. század problematikus: meddig tartott a késő reneszánsz, miket sorolunk oda? A datálás és a stiláris besorolás szempontjainak bemutatása mellett a kötet felrajzolja a műalkotások szellemi hátterét adó politikai és intellektuális erőtereket. Forrásszövegek segítségével idézi meg az elpusztult emlékeket, de helyet kaptak benne a frissen előbukkant, fontos darabok (régészeti leletek) és a kutatás legújabb eredményei is.