Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Virtuális túra

Virtuális látogatás könyvtárunkban a 3d.orszagjaro.hu segítségével

Könyvtári katalógus

Használati útmutató

Központi Könyvtár katalógusa

Piarista könyvtárak katalógusa

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

Az első könyv a távcsőkészítésről avagy Galilei és a piarista oktatás

A piarista oktatás elindulása új szemléletet hozott a természettudományos oktatás rendszerébe a 17-18. században. Kalazanci Szent József fontosnak tartotta az olvasás és írás mellett a matematika oktatását is, mint a diákoknak kenyeret adó, praktikus tudományt. Ebben a szellemben tanítottak Kalazancius későbbi követői is, akik közül a firenzei piaristák szoros kapcsolatba kerültek Galileo Galileivel is, egyfajta titkári feladatokat is vállalva a tudós mellett. Galilei gyakorlati megfigyeléseken alapuló tudományos elvei pedig átkerültek a piarista oktatás elemei közé.

2022. 09. 28. – 09:29

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2016.11.15. 9:43:14
Forrás: https://moly.hu/konyvek/magyar-zoltan-szent-gyorgy-a-magyar-kulturtortenetben
SZENT ??GYÖRGY ALAKJA közel másfél évezreden át a hit diadalmas hőseként, győzhetetlen katonájaként és emberi példaként mint a légiónyi katonaszent egyike, igen fényes karriert futott be. Nyilvánvalóan a jelképes szférába vezet el a sárkányölés, a sárkányölő hős archetípusa is, mely ismeretes volt a Távol-Keleten Kínában és Japánban, és természetesen az eurázsiai népek folklórjában is. A sárkányölő hős személyében a Nap, a Hold, a Tavasz az, amely legyőzi a sárkány megszemélyesítette legfőbb rosszat, a Telet. Idővel aztán ez a kép némileg egyszerűsödött, s a mitikus ellenfél sárkánnyá, szörnyeteggé, mesei figurává vált. A magyar népköltészet máig is híven őrzi a György-legenda szinte valamennyi elemét, bár név szerint a szent lovaggal már csak ritkán találkozunk benne. György központi bizánci kultuszával magyarázható, hogy alakja a magyarországi délszlávok folklórjában lelhető fel talán a legelevenebben. A magyar változatok természetesen inkább a sárkányviadalra koncentrálnak, s elbeszélésében mint ősforrásra a Legenda Aurea szövegére vezethetők vissza. Szent György lovag históriája előkelő helyen szerepelt az elmúlt századok népi mesélőinek repertoárjában. Nagyszámú és a képzőművészet szinte minden ágára kiterjedő ábrázolása pedig csak erősítette e hagyományokat. S míg kultusza fokozatosan elszürkült, képi megjelenítései lassanként kikoptak a szakrális szférából, a néphagyomány a lovagszent emlékét, a sárkányviadal történetét középkori színességében, elevenségében tartotta fenn.