A könyvtár nélküli kolostor olyan, mint a fegyver nélküli vár
Hétfő - péntek: 9-16
Hétvégén: zárva
A piarista rend alapításától fogva nyitott volt a változó világra és kereste azokat az eszközöket, amivel a gyermekek nemcsak jobb emberek, hanem jobban felkészültek is lehettek, mint kortársaik. Ezen módszerekkel megismerhették az őket körülvevő világot, megfelelő tudásra tehettek szert, amivel eligazodhattak Isten teremtett világában. Ehhez jól felkészült, széles ismeretekkel rendelkező, az új módszerekre nyitott, bátor tanárokra volt szükség.
A Szatmár megyei Nagykárolyban a szatmári békekötés (1711) egyik szerzője, gróf Károlyi Sándor adott helyet a piaristáknak. Az 1725-ben kelt alapítólevél alapján 1727. szeptember 12-én foglalták el új működési területüket. Hamarosan megkezdték a tanítást, és átvették a ferencesektől a plébániát. Az osztályok száma állandóan szaporodott, ezért gróf Károlyi Antal 1766-ban jóval tágasabb épületet épített számukra. 1769–1769 között új barokk plébániatemplom is épült Kalazanci Szent József titulussal. A titulus megválasztására a rendalapító szentté avatása, aki a gróf fiának volt a védőszentje, adott alkalmat. A plébániát mindig a házfőnök vezette. A kis- majd később nagygimnázium tanítási nyelve – mint minden magyarországi gimnáziumé – 1844-től kezdve magyar volt. Tanulója volt Ady Endre és Jászi Oszkár. Trianon után 1922-től román nyelvű állami gimnázium, majd miután a második bécsi döntés következtében újból magyar terület lett, 1940-től magyar gimnáziumot működtettek a piaristák. Eközben, 1935-től 1940-ig a nagykárolyi rendház adott otthont a romániai rendtartomány noviciátusának. A gimnáziumot, amely 1943-ban Szatmár vármegye volt székházába költözött, 1948-ban újból államosították, 1949. augusztus 15-én pedig a piarista rendházat is feloszlatták, de a plébánia 1983-ig megmaradt piarista kézben. Az iskolában először magyar tanítóképző fiúinternátus, majd egy sor más intézmény működött. A rendszerváltás után 1992-ben Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum alakult. A Szatmári egyházmegye 2005-ben fönntartásába vette. 2004-től a rendház államosított keleti része ismét egyházi tulajdonba került, benne magyar piarista nővérek (Figlie povere di S. Giuseppe Calasanzio) nyitottak árvaházat kislányok számára 2005-ben.
(Borián Tibor - Koltai András - Legeza László: Piaristák. Mikes K., 2007. p. 57-58.)
Haim József: A Róm. Kath. Főgymnasium története, 1727-1895. In: A kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló nagykárolyi r. kath. főgimnasium értesítője az 1895-96. iskolai évről
(link a Központi Könyvtár katalógusára)
(a linkekre kattintva letöltheti az értesítő digitális változatát)
Gimnázium
1816. II. szemeszter (Gimnázium)Királyi Felső Elemi és Leányiskola (a piarista rend az igazgatót és a hittanárt adta az intézményhez)
1846. II. szemeszter (Kiráiyi Felső Elemi és Leányiskola)Gimnázium:
Elemi iskola:
