Mosonmagyaróvár. Piarista gimnázium

Zsidanics István táblabíró, Moson vármegye főadószedője és felesége két fiatalon elhunyt piarista fia emlékére végrendeletben a rendre hagyta vagyonát iskolaalapítás céljára. Az első három piarista 1739 őszén érkezett a városba, és november 3-án meg is kezdték a tanítást. Ez lett Moson megye első és hosszú időn át egyetlen középiskolája. A tanulók a környékbeli német, horvát és magyar ajkú családokból kerültek ki. A diákság létszáma a 18. században 130–230 között mozgott. Az 1777. évi Ratio educationis nyomán a tanítás nyelve német lett, a gimnázium pedig elnéptelendett. A Helytartótanács ezért bezáratta az iskolát, majd csak 1798-ban indulhatott újra. 1806-tól már 6 osztályos iskola 203 tanulóval. Az oktatás nyelve 1861-től vált magyarrá. 1911-től főgimnázium, az első érettségi 1915-ben volt. 1948-ban államosították, majd 1950 nyarán a piaristákat deportálták a városból. Az iskola kápolnája 1961-ig a helyi plébánia kezelésében volt, majd az állami gimnázium előadóteremmé alakította át. A rendszerváltás kezdetén 1990-ben az egyházmegye és az egyházközség „Keresztény Általános Iskolát” nyitott az épületben, amelyet a piarista rend 1994-ben vett át, és 12 évfolyamos iskolaként működtet. 2006-tól a kétszemélyes piarista közösség a váci rendházhoz tartozik sedes filialisként.

(Borián Tibor - Koltai András - Legeza László: Piaristák. Mikes K., 2007. p. 57-58.)