Egy elkószált kötet Teleki Sámuel utazásából
Teleki Sámuel kötet
Spontone, Ciro (ca. 1552-ca. 1610)
Giorgio Basta tábornok titkáraként járt Erdélyben
Bajtay kötete
A szentannai piarista iskola tanulóinak csökkenő létszáma miatt már 1786-ban felmerült a Temesvárra való áttelepítés gondolata. A végső döntést az 1788. július 31-én kiadott királyi rendelet hozta, amely szerint a piaristáknak Szentannáról a temesvári ferences kolostorba kell költözniük. Az iskola és a rendház befogadására alkalmatlan volt az épület, azért csak a szükséges javítások, átalakítások után 1790 őszén költöztek a piaristák Temesvárra. Az elhagyott ferences kolostor tetőzetét a Tanulmányi Alap támogatásával 1794-ben, a templomot 1807-ben javították, tatarozták. A kisgimnáziumból 1849-re nyolc osztályos főgimnázium lett, tekintve, hogy az egész Bánság egyetlen középfokú iskolája volt. 1862-ben a temesvári püspök vállalta a felső osztályok öt tanárának ellátását. A város rendezése során 1908/09-ben a rendház és a gimnázium számára új, hatalmas épületet emeltek, minthogy a rend egyik legnépesebb iskolája volt. A Romániához került városban 1920 után a tanulói létszám fokozatosan csökkent, ezért 1923-tól román nyelven kellett oktatni, csak a hittant és az anyanyelvet tanulhatták saját nyelven a tanulók. A piaristák sikertelenül próbálkoztak a német és a magyar nyelvű tagozat bevezetésével. Csak a hittannal kapcsolatos Mária Kongregációban volt szabad magyar nyelvet használni. A temesvári iskola és a rendház a rend tulajdonában maradt román
nyelvű intézményként, és az 1925-ben megalakult Romániai Provincia tagjaként működött 1948-ig.
Az államosítás után az épületet a Műszaki Egyetem használta, de a templomban 2005 végéig piaristák látták el a szolgálatot. 2006 végén a rend jogilag visszakapta az épületet, amelynek egy részében azóta a temesvári egyházmegye által fönntartott Gerhardinum Líceum otthona lett.