Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Virtuális túra

Virtuális látogatás könyvtárunkban a 3d.orszagjaro.hu segítségével

Könyvtári katalógus

Használati útmutató

Központi Könyvtár katalógusa

Piarista könyvtárak katalógusa

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

Biblia Parisiensis (XIII. század közepe)

Könyvtárunk egyik féltett kincse, legrégibb kéziratos kódexünk az ún Biblia Parisiensis. A kötet a XIII. század közepén készült párizsi kódexmásoló műhelyben. Íróanyaga nagyon finom vékony pergamen (velum). A szöveget ún. littera parisiensis írással valószínűleg egy személy írta. A kódex elején megcsonkult, a hiányzó két levelet (Szt. Jeromos bevezetése a Vulgata szövegéhez) a 19. század elején, az újra kötéssel egy időben pótolták, és littera parisisensist utánzó írással kiegészítették.

2023. 01. 14. – 22:09

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2017.04.05. 16:04:01
Forrás: Fülszöveg
A magyar modern földrajztudomány méltán emlegeti önérzettel Baktay Ervin nevét, aki ma minálunk Indiának kétségtelenül legjobb ismerője. Eddigi könyveit is kivételes elismeréssel fogadta a közönség, de új könyve az érdekességek és színek olyan skáláját mutatja, hogy bizonyára hamarosan legnépszerűbb könyve lesz a kitűnő utazónak, tudósnak és írónak. Ez a könyv a Pandzsábbal foglalkozik, vagyis észak-nyugati India legnagyobb egységes területével, amely e vidéket átszelő öt hatalmas folyótól vette nevét. Ez a rendkívül érdekes, néprajzilag, művészetileg és vallásilag is alig ismert ország roppant kiterjedésével, mintegy 23.000.000 lakosával, mesésen gazdag maharadzsáival, kincseivel, vallásainak és népeinek páratlan változatosságával igazi gyümölcsöző területe a kutatásnak. Baktay Ervin könyve eleven és színes képekben ismertet meg bennünket az egész országgal, de különösen érdekesen rajzolja meg Lahor város régi és modern szépségeit, továbbá a szentváros, Amritsar, vallási és művészeti kincseit és életét. A magyar olvasót különösen fogja érdekelni a budapesti születésű dr. G. W. Leitner indiai szereplése, egyetemalapítása és egyébként is rendkívül fontos politikai és közéleti szerepe a Pandzsáb történetében, de ugyanígy fogják érdekelni azok az adatok, amelyeket a magyas Stein Aurélról, Honigberger Márton Jánosról, Schoefft Ágoston festőművészről közöl. Az egyébként is eleven tollal és igaz írói művészettel megírt könyvet ezek a magyar vonatkozású adatok még különösebben becsessé teszik számunkra.