A Báthori István fejedelem alapította (1573) jezsuita kollégiumot a rend feloszlatása után (1773) eleinte egyházmegyés papok, valamint civilek vezették. A kialakított helyzettel elégedetlen Mária Terézia a piarista rendre bízta az intézményt 1776. június 7-én kelt iratával. A szerződés szerint át kellett venniük a volt jezsuita egyetem filozófiai és matematikai kara, a volt jezsuita gimnázium, a nemesi konviktus és a Szent József konviktus (Báthori-Apor Szeminárium) irányítását. A szükséges 20 főnyi tanári kar ellátását az erdélyi kormányzat vállalta. A rend kolozsvári beiktatását gróf Bánffy Dénes királyi biztos végezte 1776. október 15-én, a királynő névnapján. Pállya István kijelölt házfőnök egyúttal átvette az akadémiai templom gondozását is, amely 1724-re épült fel, és az első barokk templom volt Erdélyben. A rendtagok eleinte nem külön rendházakban laktak, hanem az általuk irányított intézményekben. Az egyetemi szintű főiskola (Báthori Egyetem majd 1787-től "Királyi Akadémiai Lyceum") több fakultással rendelkezett: bölcseleti, jogi, orvosi és teológiai (ez utóbbi megszűnt 1786-ban). A teológiai és orvosi akadémiai fakultáson nem piaristák tanítottak, de a lelkipásztori szolgálatot ők látták el. A nemesi konviktust 1784-ben felsőbb intézkedésre bezárták.
A régi gimnázium helyére 1817 és 1821 között új épületet húztak fel, részben a kolozsmonostori apátság köveiből. A Királyi Akadémia 1850-ben az erdéyi főkormányzóság intézkedésére Szebenbe települt át. A 8 osztályos főgimnáziumban 1851-ben tartották meg az első érettségi vizsgát. 1876-ban fényes ünneppel emlékeztek meg a piaristák kolozsvári letelepedésének 100. évfordulójáról. A kolozsvári főgimnáziumban tanultak a jelesebb erdélyi nemesi és polgári családok gyermekei, akik a magyar és katolikus szellemiséget képviselték az I. világháborúig, sőt Trianon után is.
1894-től Kolozsvárott, egy önálló házban (Farkas utca 4.) nyitották meg a rend teológiai és tanárképző főiskoláját, a Kalazantinumot, amely 1916-ig, a budapesti Kalazantinummal való egyesítéséig fontos szerepet töltött be. Önálló havi folyóirata is volt, Kalazantinum néven.
1918-ban Kolozsvár román megszállás alá került, jóllehet Magyarország második legnépesebb magyar városa volt. A gimnázium az Erdélyi Római Katolikus Státus (Egyházmegyei Tanács) tulajdona maradt, így a piaristák továbbra is magyar nyelven taníthattak benne a román nemzeti tárgyak kivételével. Megtarthatták a Mária Terézia Internátust (a nemesi konviktus utódját), a Báthori-Apor Szemináriumot, valamint az akadémiai (Szentháromság) templomot is.1925-ben megalalkult a Romániai Piarista Rendtartomány (Provincia Rumeniae). Kolozsvár lett a tartomány és a rendi utánpótlás nevelésének központja. 1922 és 1939 között újból működött a Kalazantinum. A város a II. bécsi döntéssel újra Magyarországhoz került, és a magyar tartomány házaként 1941-ben megnyitották a magyar gimnáziumot. Piarista gimnáziumként 1948-ig működött, majd államosították. Az iskola neve eleinte 11. számú Középiskola, majd 3. számú Matematika-Fizika Líceum, végül 1999-től "Báthori István elméleti Líceum" lett.
Az 1990-es évek elején a Báthori Líceumban katolikus tagozat nyílt meg a gyulafehérvári egyházmegye támogatásával. A tagozatból 2005-ben önálló "Pázmány Péter Római Katolikus Líceum" alakult a piarista szellemiség örökségével - az egyházmegye fönntartásában.
(Borián Tibor - Koltai András - Legeza László: Piaristák. Budapest, Mikes K., 2007. p. 54-55.)
Intézmények működése az évszámok tükrében:
- Domus: 1776-1949
- Iskola:
- Gramm. (1-4. gimn., 5-8. évf.): 1776-1948
- Human. (5-6. gim., 9-10. évf.): 1776-1948
- Filozófia (7-8. gimn., 11-12. évf.): 1776-1948
- Konviktus, diákotthon: 1776-1785, 1791-1948
- Szeminárium: 1776-1778, 1784-1786
Külső hivatkozások:
Digitalizált intézménytörténeti írások:
Iskolai értesítők könyvtárunk állományában
(a linkekre kattintva letöltheti az értesítő digitális változatát)
Elemi iskola
- 1846.
- 1853. II. szemeszter
- 1854. II. szemeszter
Gimnázium
- 1818. II. szemeszter
- 1820. II. szemeszter
- 1821. II. szemeszter
- 1822. II. szemeszter
- 1823. II. szemeszter
- 1824. II. szemeszter
- 1833.
- 1834.
- 1835.
- 1836.
- 1840.
- 1841.
- 1846. II. szemeszter
- 1848. II. szemeszter
- 1852. I. szemeszter
- 1853. II. szemeszter
- 1854.
- 1855.
- 1856.
- 1857.
- 1858.
- 1859.
- 1860.
- 1862. II. szemeszter
- 1863. II. szemeszter
- 1864. II. szemeszter
- 1866. II. szemeszter
- 1867. II. szemeszter
- 1868. II. szemeszter
- 1869. II. szemeszter
- 1870.
- 1871.
- 1872.
- 1873.
- 1874.
- 1875.
Akadémia (Jog és filozófia)
- 1819. I. szemeszter
- 1819. II. szemeszter
- 1828.
- 1846.
Más gyűjteményekben fellelhető további érdemsorok:
