Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

Az első könyv a távcsőkészítésről avagy Galilei és a piarista oktatás

A piarista oktatás elindulása új szemléletet hozott a természettudományos oktatás rendszerébe a 17-18. században. Kalazanci Szent József fontosnak tartotta az olvasás és írás mellett a matematika oktatását is, mint a diákoknak kenyeret adó, praktikus tudományt. Ebben a szellemben tanítottak Kalazancius későbbi követői is, akik közül a firenzei piaristák szoros kapcsolatba kerültek Galileo Galileivel is, egyfajta titkári feladatokat is vállalva a tudós mellett. Galilei gyakorlati megfigyeléseken alapuló tudományos elvei pedig átkerültek a piarista oktatás elemei közé.

2022. 09. 28. – 09:29

Könyvajánlók

Török ősnyomtatvány Bajtay Antal püspök könyvtárából

A Központi Könyvtár raktári rendezési munkái kapcsán sokszor olyan kötetek kerülnek a könyvtáros kezébe, melyek első pillantásra nem tűnnek különösebben érdekesnek, de a későbbi munka során kis nyomozással kiderül, hogy a kopott borító értékes, különleges könyvet rejt, mely földrajzi és történeti szempontból is messzi vidékekre vezeti a kutatót, érdekes kapcsolatokra mutat rá.

2022. 09. 13. – 13:39

Így tanult a fejedelem… – II. Rákóczi Ferenc ábécéskönyve

Napjainkban természetesnek vesszük, hogy a gyermekek színes képekkel illusztrált könyvekből tanulják meg a betűvetést, melyek rögzítését rövid történetek, mondókák segítik elő. Az alábbiakban az ábécéskönyvek egy korai példányát mutatjuk be, melyből a későbbi II. Rákóczi Ferenc fejedelem is írni-olvasni tanult.

2022. 09. 13. – 12:07

Nyelvújítási törekvések a "fundamentumos tudományban" - Kalmár György: Magyar Merkúrius

Nyelvújítás alatt általában az 1778/1790–1820 között, Kazinczy Ferenc nevével fémjelzett időszak nyelvművelődési törekvéseit értjük, a nyelvkérdést azonban érdemes tágabb összefüggésben vizsgálni. Már a 17/18. század fordulóján megkezdődött a magyarországi latin nyelvű írásbeli műveltség magyar nyelvűvé válása, az 1730-es évektől jelentősen megnőtt a magyar nyelvű kiadványok száma, a protestáns értelmiségiek és a rendi nemzeti hagyományok szószólói egyaránt szorgalmazták a magyar nyelv szélesebb körű használatát.

2022. 09. 13. – 12:04

Királynői temetés és a piaristák

A hetekben az elektronikus média rendkívül nagy számú cikkben foglalkozik II. Erzsébet brit uralkodó elhunytával és a temetés külsőségeivel. Nem volt ez másként a régebbi időkben sem. Hasonlóan nagyszabású rendezvénysorozat és nagy érdeklődés kísérte Magyarország talán legnagyobb hatású női uralkodójának, Mária Teréziának elhunytát és temetését is.

Az 1780. november 29-én történt halálesetet követően az egész országban mindenütt tartottak különféle megemlékezéseket, melyekről több könyvtárunkban őrzött nyomtatvány és grafika tanúskodik.

2022. 09. 13. – 12:01

Kincsesláda a 15. századból

„… az érdemtelen név, melyen az előttünk fekvő könyv neveztetik, kincsesláda avagy az örök üdvösség valódi gazdagságának szekrénye…” – írja a könyv bevezetőjében a szerző, majd rögtön meg is magyarázza, hogy „kincsesláda … a Jézusban megtestesült örök Ige”. Az alábbiakban az ősnyomtatványok korának egyik leggazdagabban illusztrált kötetét, Stephan Fridolin Schatzbehalter címen nyilvántartott munkáját mutatjuk be.

2022. 09. 13. – 11:44

Az első képeskönyv Kalazanci Szent József életéről

1758-ban jelent meg az első magyar nyelvű, rövid életrajz Kalazanci Szent József életéről. A Stefano Terzoli firenzei piarista eredetileg olasz nyelven, 1747-ben megjelent kis könyvecskéjében tíz történetet ír le Kalazanci Szent József életéből, aki akkor még boldoggá avatása előtt állt. A könyvecskét a piarista iskolákban tanuló ifjúság okulására szánta, tehát minden történethez rövid erkölcsi oktatási is fűzött, továbbá képeket is mellékelt.

2022. 08. 25. – 11:34

Káldi-Biblia: Az első magyar nyelvű, katolikus bibliafordítás

Gutenberg Bibliája nem csupán a keresztyénség fő műve, hanem európai művelődéstörténet egyik legfontosabb mérföldköve is. A magyar protestánsoknak Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája ugyanazt jelenti, mint az európai emberek számára Gutenberg-Biblia. Vajon tulajdoníthatunk katolikus szempontból ugyanilyen jelentőséget Káldi György bibliafordításának? S egyáltalán biztosak lehetünk-e benne – minthogy a szakirodalom ezt meg is kérdőjelezte –, hogy az egész bibliafordítás Káldi György munkája?

2022. 06. 02. – 11:17

Török császárok krónikája - a piarista könyvtár egy 16. századi nyomtatványáról

Baranyai Decsi János arcképe

Könyvtárunk egyik legértékesebb nyomtatványa Török császárok krónikája néven ismert a szakirodalomban. Az 1597-ben keletkezett, szerző megjelölése nélkül kiadott művel kapcsolatban felmerült, hogy Tinódi Sebestyén egy elveszettnek hitt műve lehet, de tényleges szerzője Baranyai Decsi János (1560 k.-1601. május. 15.). A mai napon elhunyt humanista tudósra, az első magyar közmondásgyűjtőre e munkájával emlékezünk.

2022. 05. 30. – 11:56

Egy népszerű csillagászati munka a 16. századból - Petrus Apianus: La Cosmographia

Mára a 16. századi csillagászat összeforrt Kopernikusz nevével, 1543-ban megjelent Az égi pályák körforgásáról szóló műve alapjaiban változtatta meg a világ elrendezéséről alkotott nézeteinket. A 16. század csillagászati sikerkönyve azonban Petrus Apianus Cosmographicus liber című munkája volt. 1524-ben jelent meg először, a 16. század végéig 40 kiadása ismeretes, latin mellett franciául (1544), hollandul (1545) és spanyolul (1548) is megjelent. A későbbi kiadásokat Gemma Frisius szerkesztette. Könyvtárunkban egy spanyol, 1575-os kiadást őrzünk.

2022. 03. 10. – 10:11

Horányi Elek: Memoria Hungarorum… - Egy 18. századi lexikon

„Ki tájékoztatna engem magyar írásokról és szerzőkről? Nem tudok senkiről, aki erre vállalkozhatna. De nem is hiszem, hogy bárki is fog írni erről a témáról, avagy valami különlegeset írhatna, hiszen a magyarok mindig is olyan természetűek voltak, hogy többre becsülték a jó lovat s a fényes szablyát egy érdekes könyvnél” – írta 1708-ban Jakob Friedrich Reimann hallei tudós.

2022. 02. 15. – 18:52