Könyvtárunk nagy számban őrzi a felvilágosodás korának magyar irodalmi emlékeit. A piarista rend tagjai maguk is tagjai voltak ennek a szellemi irányzatnak, jelentős művekkel járultak hozzá a magyar irodalom kincsestárához.

Könyvtárunk állományában lévő eredeti művek:

Folyóiratok:

Könyvtárunk egyik féltett kincse, legrégibb kéziratos kódexünk az ún Biblia Parisiensis. A kötet a XIII. század közepén készült párizsi kódexmásoló műhelyben. Íróanyaga nagyon finom vékony pergamen (velum). A szöveget ún. littera parisiensis írással valószínűleg egy személy írta. A kódex elején megcsonkult, a hiányzó két levelet (Szt. Jeromos bevezetése a Vulgata szövegéhez) a 19. század elején, az újra kötéssel egy időben pótolták, és littera parisisensist utánzó írással kiegészítették.

A karácsonyi időszak hagyományos édessége a mézeskalács, az ünnepek közeledtével finomabbnál finomabb receptek után kutatunk. Mi régi piarista szakácskönyveket lapoztunk fel, és onnan ajánlunk néhány receptet. Az alábbiakban Simai Kristóf piarista szerzetes és Rézi néni, a szegedi piaristák szakácsnőjének mézeskalács-készítését mutatjuk be.

E napon, november 26-án született Babits Mihály, a 20. századi költészetünk egyik legnagyobb alakja. Személyes tépelődései, istenkeresése, a hit mély megélésének lehetőségeit kutató versei jól ismertek. S hogy mi köze volt a piaristákhoz, az alábbiakban erre hívjuk fel a figyelmet.

„A magyar forradalom győzelme a világtörténelem egyik legváratlanabb és legnagyszerűbb eseménye. Hosszú éveken át ad majd reményt és mutat utat azoknak, akik reménytelen nyomorúságukban szabadabb és emberibb életre vágyódnak. De félő, hogy az, amit a forradalom napjaiban átéltünk, hogy az, ami ma még az élmény hitelességével és élességével él bennünk, az idők múlásával emlékké halványul, mondákká, legendákká ködösül” – e felhívással fordult olvasóihoz a Petőfi Párt (Nemzet Parasztpárt) napilapja, az Új Magyarország 1956. november 3-án.

Magyarország első informatikatanára (akkori nevén kibernetika) volt Kovács Mihály (1916-2006) piarista tanár. Az ő nevét viseli a budapesti Piarista Gimnázium fizika tanterme, amit talán az ország legszebb panorámájú fizika tanterme. Ebben a teremben került megrendezésre 2022.

A piarista rend alapításától fogva nyitott volt a változó világra és kereste azokat az eszközöket, amivel a gyermekek nemcsak jobb emberek, hanem jobban felkészültek is lehettek, mint kortársaik. Ezen módszerekkel megismerhették az őket körülvevő világot, megfelelő tudásra tehettek szert, amivel eligazodhattak Isten teremtett világában. Ehhez jól felkészült, széles ismeretekkel rendelkező, az új módszerekre nyitott, bátor tanárokra volt szükség.

A piarista oktatás elindulása új szemléletet hozott a természettudományos oktatás rendszerébe a 17-18. században. Kalazanci Szent József fontosnak tartotta az olvasás és írás mellett a matematika oktatását is, mint a diákoknak kenyeret adó, praktikus tudományt. Ebben a szellemben tanítottak Kalazancius későbbi követői is, akik közül a firenzei piaristák szoros kapcsolatba kerültek Galileo Galileivel is, egyfajta titkári feladatokat is vállalva a tudós mellett. Galilei gyakorlati megfigyeléseken alapuló tudományos elvei pedig átkerültek a piarista oktatás elemei közé.

A piarista rend oktatásának mindig fókuszában volt a természettudományos oktatás. A rendalapító, Kalazanci Szent József a szegény sorsú diákok nevelésében az írás és olvasás mellett a praktikus ismereteket, elsősorban a matematika oktatását kiemelten végezte.

A 18. századi piarista hagyatékokban is nagy számban találunk földrajztudományi munkákat, könyvsorozatokat. Nemcsak a tanításhoz szükséges tudományos háttér indokolta ezek beszerzését, de a 18. században is nagy érdeklődés élt a távoli vidékek kultúrája és az útleírások iránt. A korszak geográfiai kötetei a földrajztudomány felfedezései mellet a különlegességek iránti igényt is igyekeztek kielégíteni.