Napjainkban egy piarista diák számára Dugonics András neve aligha ismeretlen, noha ma már nem emlegetjük irodalmunk legnagyobb alakjai között. A 19. században Dugonics András piarista szerzetes  mint „a nemzeti szellem egyik legnagyobb ébresztője” a nemzeti kánonhoz tartozott. Az országos ismertséget és sikert Etelka (Pozsony–Kassa, 1788.) című regénye hozta el neki.

A füveskönyvek (latinul: Herbarium, németül: Kräuterbuch) olyan botanikai összeállítások, melyek gyakorlati felhasználásra, orvosi célra készültek. Ezek a könyvek jó képet adnak a korabeli emberek növénytani, természeti ismereteiről, egyszersmind a gyógyszerkészítés korai emlékei is.

A mai Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium jog elődjét, a piarista szerzetesek vezették a jezsuita rend feloszlatása után 1831-1851 között vezették. Ehhez kapcsolódva elemi oktatást is végeztek 1880-ig. A piarista időszakból származó időszakban megjelent diáknévsorok (érdemsorok) közül sok megtalálható könyvtárunk állományában. Az érdemsorok digitális változatait elérhetővé tettük honlapunkon. Ugyanitt a levéltári iratokról is lehet tájékozódni.

Érdemsorok időköre: 

A Pecserszka lavra, ismertebb nevén a kijevi Barlangkolostor a keleti szláv keresztény szerzetesség bölcsője és egyik fontos központja mind a mai napig, mely a 11. század közepétől szolgálja Krisztus ügyét. Az itt élő szerzeteseknek köszönhető, hogy a kijevi Rusz területén elterjedt a kereszténység és ebben szerepe volt egy magyar szerzetesnek is, Mózesnek, akit az orthodox egyház szentként tisztel testvéreivel, Györggyel és Efrémmel együtt.

E bibliai parancs Mózes 2. könyvében (3,15) olvasható és az egyiptomi kivonulás történetének továbbadására vonatkozik. Ennek emlékére évszádok óta a zsidók egyik legnagyobb ünnepük, a Pészach első két estéjén (Izraelben csak egy) Széder estét tartanak, mely keretében a családfő meghatározott forgatókönyv keretében a gyermek(ek)nek elmeséli a „csodás megmenekülést/kiszabadulást”. Ezt az elbeszélést pészáhi Hágádának nevezik, mely tartalmazza az ilyenkor szokásos imákat és Jahve tettét a zsidó néppel. Ennek a rendnek nagy része a Második Szentély (Kr. e. 516-Kr. u.

Könyvtárunk értékes Térképtárral is rendelkezik. Ebből a gyűjteményből emeltünk ki egy különlegességet.

Néha meglepő kötetekkel is találkozik a könyvtáros az egyházi könyvtárak polcain keresgélve. Ilyen meglepő felfedezés volt a most bemutatásra kerülő kötet is.

A címe: Die Schule des Locomotivführers : Handbuch für Eisenbahnbeamte und Studirende technischer Anstalten.

Szerzői: Ignaz Brosius (1838-1904) és Richard Koch (1838-1904).

A mozdonyvezetők oktatására szolgáló három kötetes, német nyelvű kézikönyv 1873 és 1875 között jelent meg Wiesbadenben. A gazdag illusztrációkkal ellátott mű végigvezet a gőzmozdonyok teljes szerkezetén:

A címben sorolt italok ma már természetes részét képezik az európai ember táplálkozásának. De ezek alapanyagai csak importcikként kerülhettek Európába, és ezért csak viszonylag későn kerültek be az európai ételkínálatba. A kávét az Európába betörő és Magyarország egy részét megszállva tartó törökök hozták Európába a 16. században. De a kávé kereskedelme a 17. század elején kezdődött velencei kereskedők közvetítésével. A tea és a csokoládé élvezete kicsit később, a 17. század közepén terjedt el Európában. Előbbi Kínából, az utóbbi pedig Dél-Amerikából.

Fazekas Mihály Ludas Matyijának első kiadásai

 Könyvtári gyűjteményünkben végzett munkánk során többször bukkantunk különlegességekre, nagy kincsekre a könyvtárban őrzött kötetekben. Nemrégiben ilyen felfedezés volt számunkra Fazekas Mihály Ludas Matyijának első kiadása.

Könyvtárunk féltve őrzött kincsei közé tartoznak Petőfi Sándor két művének első kiadású példányai. A kötetek habár nagy kincsei könyvtárunknak mégis gyakran kerülnek le a polcokról, mert szívesen mutatjuk be őket az ide látogató diákcsoportoknak. Nemcsak azért, mert tanulmányaikban jelentős szerepet töltenek be Petőfi verseivel, hanem azért is, mert Petőfi maga is tanult – ha csak egy évet is – a pesti piarista gimnázium falai között.